-
ÁLDOZTATÓ KANALAK MEGÁLDÁSA
A több mint egy éve tartó járvány szükségessé tette templomainkban, hogy az áldoztatás formája is megváltozzon. A szentáldozáskor külön-külön kanállal részesülnek az áldozók a Szentségben. (Ezeket a kanalakat püspöki előírások szerint öblítik, majd fertőtlenítik, hogy a fertőzés veszélyét elkerüljük.) Az Eukarisztia Jézus Krisztus valóságos teste és valóságos vére, ezért annak kiosztását méltó módon kell eszközölnünk. Egyházunk, ezt a szemléletet szem előtt tartva, aranyozott kanalakat használ erre a célra. Sikerült az egyházmegye segítségével kellő mennyiségű kanálkát beszerezni templomunk részére. A kanalak megszentelése vasárnap történt templomunkban az egyházi szerkönyv imádságával: „Mindenható Úristenünk, ki hajdan a szeráf által fogóval vett, és a próféta ajkait érintés útján megtisztító eleven szénnel a hívek részére, vétkeik,…
-
A templomkert és parókiakert csodái 3.
A TAVASZI TŐZIKE Ritka növényt fedezhetünk fel a parókia kertében. Felületesen szemlélve hóvirágnak tűnik, de közelebbről megnézve észrevehetjük a különbségeket. Ez a növény a tavaszi tőzike. Virága fehér, de a hóvirágtól eltérően, lepellevelein sárgás-zöldes foltot találhatunk. A természetben védett növény, leszedését, megrongálását büntetik. Virágzásának ideje közel van a hóvirág megjelenéséhez, de valamivel később bújik ki a földből. Melegebb idő esetén február végén, de március elején már biztosan találkozhatunk vele.
-
Beszélgetés Marika nénivel és Gyula bácsival
(Pósán Ferenc a napokban Gyulaházi Gyulával és feleségével, Szilágyi Máriával beszélgetett.) Hogyan tetszettek böjtölni gyermekkorukban? Gyné: Mikor böjt volt, akkor annyira böjtöltünk, hogy otthon még a rádiót se szabad volt hallgatni. Persze, ahol volt rádió, mert nem mindenütt volt, de ahol volt, még azt sem szabad hallgatták. Nekem a szüleim, nagyon tanult emberek voltak, és estére mindig a bibliát olvasták nekünk. Böjti időben ezenkívül pedig, nem lehetett menni se bárba, se moziba sem. Vasárnap elmentünk a templomba, esetleg délután fel lehetett jönni a térre, de estére hazakellett menni. Nem lehetett járkálni, tekeregni csak úgy a faluba. Akkor a szigorú böjt az nagyon szigorúan megvolt tartva. Mondjuk nem volt annyira nehéz…
-
A templomkert és parókiakert csodái 2.
Templomkertünk és parókiakertünk szinte mindig rejt csodát a virágaival, növényeivel. Ezeket az Isten által teremtett csodákat szeretnénk közelebb hozni mindenkihez sorozatunkban. – A hóvirág után a Krókusz (Crocus) jelent meg a templomunk környékén. A KRÓKUSZ (CROCUS) A krókusz tavaszt köszöntő növény. Apró virágai vannak, amelyek mindössze 10-15 cm magasak. Szárleveleik nincsenek, a keskeny tőlevelek és a szár csúcsán álló virág a föld alatti hagymából ered. Számtalan színben pompázik, lehetnek akár sárga, fehér, lila, narancs, liláskék, bíbor, két vagy akár háromszínű szirmai is. Sáfránynak is nevezik. Több, mint 80 fajtájuk van a természetben, de a nemesítés során több száz féle krókuszt lehet találni kertjeinkben. Ismertebb fajtái a kerti krókuszok, amelyek már…
-
Húsvétra készülés a régi időkben
Jobbágy Ferenc és Jobbágy Ferencné emlékei: Húsvétra készülés a régi időkben Jobbágy néni, volt-e a Nagyböjt idején valamilyen különleges imádság? Mivel kezdődött a lelki felkészülés? Nagyböjtben megkezdtük a Lourdes-i kilenced imát, mi asszonyok. Jártunk házról házra. Egy házat ki gondoltunk és oda összegyűltünk. Még mi nálunk is végeztük. 18 énekre és imádságra, vagyis 18 napra le volt osztva. Úgy kezdtük, hogy felemeltük a gyertyát, vagy az olvasót és ezt mondtuk. „Ébredj szívünk, ébredj lelkünk. Szűz Mária itt van köztünk. Reánk vigyáz Szűz Mária, kezünkben van olvasója. Gyertyavilág felemelve, lánggal ég a szívünk véle. Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében, Ámen.” És így tovább, egy egész kis külön füzetecske van hozzá.…
-
Gyermekkori emlékek a húsvéti időkről, hagyományokról, és a templomról
Az elmúlt héten kántorunk, ifj. Pósán Ferenc, Bilák Lászlónéval (Bálega Erzsébettel) és Matlag Józsefnével (Magyar Erzsébettel) beszélgetett a „régi időkről”. Tudjuk azt, hogy a böjtölési szokások az elmúlt évtizedekben nagyon átalakultak. Erzsike néniék gyermekkorában hogyan telt a Nagyböjt, itt Nyíracsádon? Matlag néni: Mikor elkezdődött a Nagyböjt, szerdán meg pénteken húst nem ehettünk. A többi napon lehetett, de szerdán meg pénteken nem. Nagypénteken délután 3 órától, gyönyörű nagy sírba tételi vecsernye volt az Úr Jézusnak. S oda, aki csak tudott, mind elment. Mikor közeledtünk a húsvéthoz pedig, pászkát sütöttünk, sonkát főztünk. Sárgatúrót, kolbászt készítettünk. Sok mindent főztünk és raktunk a kosárba. Mink kint laktunk a megye határnál a tanyán, mi onnan…
