Egyházközségünk története
Községünkben az Árpád-korban már éltek keleti szertartású keresztények
Ezt valószínűsíti az a tény, hogy XII. században téglából épült első templomot a „Szent Kereszt Fölmagasztalására” szentelték fel. (Ez később római katolikus, majd református templom lett). A két rítus egyidejű jelenlétének jele az is, hogy 7 kilométerre egy másik tégla templom is épült ugyanebben a korban (Guthi templom). A latin rítus térnyerése után a környék keleti szertartású keresztényei beolvadtak a katolikus egyházba.
A török idők vége felé, majd az ország felszabadítása után intenzív betelepítés folyt a területen a 17-18. század fordulóján. Nyíracsádra főleg Kárpátaljáról és a Felvidékről jöttek ruszin nemzetiségű görögkatolikusok. A község lakosságának fele az 1740. évi pestisjárványban meghalt. Ez után ismét érkeztek ruszin telepesek a faluba. Néhány román eredetű család is került a községbe a 19. század folyamán.
A források szerint az egyházközséget 1711 után alapították. Egy 1777-es összeírás szól arról, hogy fatemplomot építettek 1739-ben, amit 1761-ben felújítottak. Ekkor 220 fő befogadására volt alkalmas. Természetesen ez nem ülő-, hanem állóhelyet jelentett, hiszen padok nem voltak a templomban. A 18. század végén már szilárd anyagból készült templomot említenek a források. Az épülés évét nem ismerjük, de 1784-ben már javításra szorult. Ez a templom 250 embert tudott befogadni. Torony 1809-ben épült. Az ikonosztáziont 1793-ban egy debreceni asztalos faragta. A képállvány képeit ismeretlen művész festette 1794-ben. Az Egyházközség anyakönyvei 1787-től vannak meg. Sajnos az irattár 1920 előtti iratai eltűntek.
Nyíracsád görögkatolikusai, ószláv liturgikus nyelvük ellenére, a Nagyváradi Egyházmegyéhez tartoztak annak megalapítása (1777) után. A Hajdúdorogi Egyházmegye létrejöttekor (1912) az Egyházközség átkerült az új püspökségbe. Az első világháborút követő román megszállás alatt újra a Nagyváradi Egyházmegyéhez kapcsolták 1918 decemberétől. A román hadsereg kivonulásakor az akkori – román érzelmű – parókus a katonasággal távozott. Ekkor vihette magával a közösség levéltárát. 1920 áprilisában ismét a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez került vissza a parókia.
A templomot 1954-1957 között kereszthajóval bővítették. A jelenlegi falfestmények bizánci stílusban 1999-ben készültek el. A képeket Mihael Pascariu festette.